Valószínűleg észrevetted már, hogy mindent, amit a baba a kezébe vesz, az előbb-utóbb a szájába kerül- a lábai, a játékai, az ujja, sőt a telefonunk is! Bármit, amit egy kíváncsi baba meg tud ragadni, az a szájában köt ki. Ez csak fokozódik, mikor a gyermek elkezd mászni. De aggodalomra semmi ok! Ez egy teljesen normális része a fejlődésnek, sőt ez mutatja a gyermekek növekvő érdeklődését is a körülöttük lévő világ iránt.
A tárgyak különböző tulajdonságainak felfedezésében nagy szerepet játszik ez a fajta kettős modalitás, azaz a tárgyak szájba vétele és tapogatása. A felfedezésnek hatalmas jelentősége van a gyermekek kognitív fejlődésében. Az alapvető készségek, melyek erősödnek felfedezés közben: vizuális figyelem, vizuális információfeldolgozás, emlékezet és reprezentáció, valamint motoros kontroll. A felfedezés és a tárgyakkal való játék azonban átfedésben van. Ez a felfedezés az emlősök többségénél létezik, és arra használják, hogy szenzo-motoros források aktiválásával megállapítsák, mi is a tárgy és az milyen tulajdonságokkal bír. Ez a felfedezés, ugyanúgy, mint az állatok többségénél, az embereknél is először játék formájában jelenik meg.
Ahogy a fejlődésben általánosságban véve vannak mérföldkövek, úgy a játszásnak is vannak mérföldkövei. Egy tanulmány pedig azt vizsgálta, hogy a tárgyak szájba vétele, illetve tapogatása milyen hatással van ezekre a mérföldkövekre. A kísérlet során 8-17 hónapos gyermekeket és az ő játszási szokásaikat figyelték meg. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tárgyak szájba vétele, illetve azok tapogatásának gyakorisága háromszor nagyobb volt, mint maga a játéké. Különösen akkor, ha az adott játék új volt a gyermekek számára. Ugyanakkor a már ismert játéknál is egyértelmű volt, hogy a kettős modalitás (tárgyak szájba vétele és tapogatása) használata kiterjesztheti az információgyűjtést és megerősítheti a korábban megtanult információt. Azok a kutatók, akik az e fajta felfedezés szerepével foglalkoztak a kognitív növekedésben hangsúlyozzák, hogy ez a fajta kettős modalitás a kognitív képességek fejlődéséhez vezet. Ami még ennél is fontosabb és érdekesebb, hogy megállapították, hogy azok a csecsemők, akik több időt töltöttek a vizuális megfigyeléssel és kevesebb időt aktív tevékenységgel, alacsonyabb pontszámot értek el a teszt során, ahol a pszichomotoros fejlődést, a szem-kéz koordinációt és a teljesítőképességet vizsgálták. Azoknál a gyermekeknél, akiknél csökkent a tárgyak szájba vételének gyakorisága, de ugyanúgy megmaradt a tárgyak tapogatása, megfigyelhető volt a figyelem-, illetve a problémamegoldó képesség gyengülés.
Ezért fontos, hogy mi felnőttek (biztonságos körülmények között) olyan tárgyakat biztosítsunk, amelyeket a gyermek különböző módon fel tud fedezni. A tárgyak különbözzenek a textúrákban, méretükben, hogy arra ösztönözzék a csecsemőket, hogy kezükkel és ujjbegyükkel megvizsgálják az adott tárgyat, ezáltal támogatva a haptikus információk megszerzését.
Noha a tárgyak szájba vétele rengeteg pozitív élményt nyújt a gyermekek számára, gondolnunk kell a gyermekek biztonságára is. Először is olyan tárgyakat mutassunk be gyermekünknek, amik túl nagyok ahhoz, hogy beleférjenek a szájukba. Valamint figyeljünk arra, hogy a tárgyak felülete sima legyen, ezzel elkerülve a sérüléseket, és ne legyenek olyan részei, amik esetleg letörhetnek.
Mi a helyzet a baktériumokkal?
Biztosak lehetünk benne, hogy amikor a baba felkapja és megnyalja a padlón átgurult labdát, akkor nem sok esély van rá, hogy megbetegedjen. A gyerekek nem a portól, hanem a vírusoktól és a baktériumoktól tudnak megbetegedni. Ennek ellenére ebben a korban gyakori a csoportos játék, ahol szintén fennáll a veszély, hogy a gyermek más játékától valamit elkap. Tehát bár okos óvatosnak lenni, a szülők egyszerűen nem tudják megvédeni a gyermekeiket mindentől, beleértve a baktériumokat is.
Kutatás:
Orr E. (2019): Mouthing and fingering affect the achievement of play milestones, Early Child Development and Care.
Többi forrás:
Clearfield, M. W., Bailey, L. S., Jenne, H. K., Stanger, S. B., & Tacke, N. (2014): Socioeconomic ststus affects oral and manual exploration across the first year. Infant Mental Health Journal, 35(1), 63–69.
Lerner C. (2005): When your baby puts everything in his mouth.
Libertus, K., Joh, A. S., & Needham, A. W. (2016): Motor training at 3 months affects object exploration 12 months later. Developmental Science, 19(6), 1058–1066.
Oudgenoeg-Paz, O., Leseman, P. P., & Volman, M. (2015): Exploration as a mediator of the relation between the attainment of motor milestones and the development of spatial cognition and spatial language. Developmental Psychology, 51(9), 1241.
Schwarzer, G., Freitag, C., & Schum, N. (2013): How crawling and manual object exploration are related to the mental rotation abilities of 9-month-old infants. Frontiers in Psychology, 4.
Zuccarini, M., Sansavini, A., Iverson, J. M., Savini, S., Guarini, A., Alessandroni, R., … Aureli, T. (2016): Object engagement and manipulation in extremely preterm and full term infants at 6 months of age. Research in Developmental Disabilities, 55, 173–184.
