Csak erre a három játékra van szüksége a gyermekednek az első 6 hónapban

Tudtad, hogy a csecsemők körülbelül az ötödik hónapig a szemüket használják elsődleges információforrásként a világról és annak működéséről? Nem véletlen, hogy ebben az időszakban a legtöbb tevékenység a vizuális stimulációra kell, hogy irányuljon.

Születéskor és azt követően néhány hétig a csecsemő látása gyenge. A látóideg éretlen, és a retina központi része (ahol élesség és szín látható) alulfejlett. Ez az életlen látás azonban segít a csecsemőnek, hiszen korlátozza a túlzott vizuális stimulációt. (Nem döbbenet milyen okosan van megalkotva az emberi szervezet?)

A vizuális készségek fejlesztésében van egy sorrend, és minél jobban ismerjük ezt a sorrendet és azt, hogy a csecsemő éppen melyik szakaszban van, annál inkább segíthetjük őt a fejlődésben. Az agyunk idegsejtjei, amelyek 4-14 hétig reagálnak a vizuális bemenetre, különösen érzékenyek a világos-sötét területekre, az eltérő formákra és a mozgásra. A világos-sötét kontrasztterületek segítenek meghatározni a jellemző formákat. Az élet második hónapjában a baba szeme vonzódik az élekhez és a szegélyekhez, amelyek elválasztják a fényt a sötét képektől. A gyermek agya elkezdi kódolni ezeket a különböző típusú éleket, hogy később felhasználhassa őket a fontos környezeti jellemzők felismerésében és társításában.

Itt tehát használhatunk olyan képeket, amiken fehér alapon fekete vonalak vannak. Először legyenek a vonalak vastagabbak és legyen a képen csak pár belőle, amik közel állnak egymáshoz. Majd az idő múltával (vagy, ahogy a baba megunta az előző képet) lehet több fekete vonal rajta, amik vékonyabbak és kicsit messzebb állnak egymástól. Ezenkívül kutatások kimutatták, hogy az ábécé bizonyos betűi értékes alapinformációkat adnak a látóközpontnak ebben a korban, így nyugodtan mutassunk a csecsemőnek olyan fehér alapon fekete betűket (vagy akár fordítva), amik ívesek.

A 3 hónapos csecsemőt már nemcsak a formák körvonalai fogják érdekelni, hanem a különböző érdekes minták is. Ezért az eddig bemutatott minták-, betűk körvonalain belülre rajzoljunk különböző mintákat, szintén csak a fekete-fehér színeket használva.

Mint azt az előbb írtam az első 5 hónapban a vizuális stimuláción kell, hogy legyen a hangsúly. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a többi készséget, képességet figyelmen kívül kell hagyni.

A kicsinek bőséges lehetőséget kell biztosítani, hogy a gyorsan fejlődő motoros képességeit gyakorolni tudja. A gyermek egészséges fejlődéséhez tartozik, hogy nemcsak a vizuális és hallási készségre összpontosítunk, hanem biztosítunk számára motoros és érzékszervi-motoros tevékenységeket, amikből aztán könnyen és gazdagon szerezhet információt. Az agy és az izomzat között ugyanis kölcsönös kapcsolat van, és mindegyik elősegíti a másik fejlődését.

A 3-5 hónapos korszakban a legtöbb baba eljut a felismerésig, hogy a karja, a törzse és a lába hozzá tartozik és egyre szándékosabban kezdi el ezeket irányítani. Ilyenkor kezdődik el az „ütőfolyamat”, amikor a baba ütögetéssel fedezi fel a tárgyak ok-okozati összefüggéseit. Ez egy fontos mérföldkő, hiszen így rengeteg információ birtokába kerül.

6 hónapos kor körül a motoros képességek fejlesztése általában a testrészek közötti koordinációra összpontosít. Az izmok erősítése ugyanakkor továbbra is prioritás, és a fej és a váll irányításában is finomítás tapasztalható.

Az egymásba fordított korongok tökéletes eszköz, hogy ezeket a készségeket a csecsemő mélyebben elsajátítsa és gyakorolja. Úgy lett kitalálva, hogy megfogása könnyű legyen, mozgásba tudjon lendülni, de nem olyan gyorsan, hogy a gyermek látóteréből kimenjen ezzel elveszítve a baba figyelmét. A két kéz közötti koordinációban is fontos szerepe van, hiszen egyik kézből a másikba való adogatása formájából eredendően megfelelő nehézségi szintet biztosít a csecsemő számára, miközben a csuklóban található izmok erősödnek.

(Végül, de nem utolsósorban természetes rágóka is, ami átsegítheti a csecsemőt a fogzási fájdalmakon.)

3 hónapos korukra a csecsemők már jobban érdeklődnek a tárgyak dimenziói iránt, mivel ebben az időszakban fejlődik ki a binokuláris látás. Így hasznos, ha a sima képeket leváltjuk háromdimenziós forgókra, figurákra. (Itt elsősorban a Motessori inpirálta forgókra gondolok.) A csecsemőket ugyanis nagyon érdeklik, hogy hogyan változnak a tárgyak, ha különböző perspektívából nézik őket, hiszen már tudják értelmezni a mélységet, a szélességet és a magasságot. Számos szakember rámutat arra, hogy egy ilyen korú gyermek örömmel nézi magát a tükörben. Ilyenkor nemcsak saját arcának dimenzióit láthatja, hanem bőven lesz ideje arra, hogy tovább bámulja az emberi arc egyedi vonásait, mozgásait. Amikor kacag például, mikor mi nem vagyunk ott, meglátja, hogy egy másik „arc” is ott van, hogy beszéljen vele. (Ilyenkor ugyanis még nincsenek tudatában azzal, hogy a tükörben a saját képmásukat látják.)