Milyen játékot vegyünk az 1 éves gyermeknek?

A jó válasz alapja ugyanis az, hogy tudjuk, hogy éppen milyen fejlődésen megy keresztül gyermekünk, mert ha ahhoz mérten veszünk játékot az garantáltan nem lesz pénzkidobás. Miért is mondom ezt? A legtöbb játékkal az a baj, hogy rá van írva egy ajánlott életkor, ami alapján megvételre kerül, viszont pár alkalmat leszámítva nem nagyon foglalkozik vele a gyermek, mert az nem köti őt le. Ez azért van, mert vagy túlstimulálja (tehát sok neki) vagy éppen alulstimulálja (tehát túl egyszerű az ő képességeihez). Így a cikkben leírom a 12-18 hónapos kor közötti mérföldköveket, illetve fejlődési jellemzőket, amik aztán segítenek kiválasztani a megfelelő játékot. (Minden fejlődési területhez hozok én is konkrét játékokat, amik megkönnyíthetik a választást.)

De még mielőtt elfutnánk új játékokat venni, vegyünk néhány dolgot figyelembe. Az első fontos tudnivaló: Ha túl sok játékot adunk a gyermeknek egyszerre vagy túl sok játék van elől az korlátozza őt, hogy egy játékra koncentráljon, annak összes dimenzióját megismerje. Ezért több szakértő is azt javasolja, hogy ne az összes játék legyen egyszerre kint, hanem csak 6-8. Majd néhány hét elteltével cseréljük le a kint lévő játékokat a szekrényben már meglévő játékokkal. Így ugyan a játékok már régiek mégis frissnek és újnak hatnak. A másik fontos tudnivaló: ugyanaz a játék sokféle fejlődési szakaszt is kiszolgálhat, így ne siessünk a régi játékok lecserélésével. Erre egy nagyon jó példa az építőkocka, építőtorony, hiszen más készség fejlesztését segítik, ahogy a gyermek növekszik. Csecsemőkorban támogathatják az izmfejlődést és a kéz-szem koordinációt, totyogó korban segíthetik a tárgyállandóság megértését, a térbeli kapcsolatokat, a kreativitást…

Az első szó – Egyéves kor körül fogjuk hallani a gyermek első szavát, amit aztán folyamatosan új szavak fognak követni.

Gesztusok – Az egyéves gyermekek sok gesztust használhatnak még szavak helyett, így próbálják meg kifejezni magukat és a még ki nem mondott szavak jelentését átadni. Ez azonban nem sokáig marad így: az idő múlásával több szó lesz, mint gesztus.

Testrészek – 15 hónapos körül a gyermekek képesek megmutatni a testük egyes részeit, amikor megnevezzük őket.

Ismert objektumok elnevezése – Az egyéves gyermeknek már képesnek kell lennie jó néhány szó megértésére. Ez azt jelenti, hogy ha megemlítünk egy ismerős tárgyat vagy személyt, akkor a pici rámutat vagy megnézi.

Játékötlet:

1. Vegyünk egyszerű, a való élethez hasonlító tárgyakról/ emberekről szóló könyvet és vezessük be a mindennapi rutinba a közös olvasásokat. Nem kell kifejezett mesekönyvet vennünk, elég, ha csak képek szerepelnek a könyvben, így ránk van bízva, hogy mit és hogyan mesélünk az adott tárgyról, emberről. Például: mutassunk a képekre és mondjuk „Nézd ott a kisfiút. Szerinted ő most szomorú vagy boldog? Szerintem….” Ha állatos könyvet tartunk a kezünkbe, már azzal, hogy megkérdezzük, hogy milyen hangot ad ki az adott állat, bátorítjuk arra, hogy gyakorolja a beszédkészségét.
2. A gyermekek nagyon szeretik a ritmust, ezért is szeretik, ha énekelnek nekik vagy éppen zenélnek. Tanítsunk nekik mondókákat, dalokat, mert ezáltal fantasztikus módon építhetjük a szókincsüket.

Szem-kéz koordináció – Elérkezett a totyogó abba a korba, mikor nagyon izgalmas számára, hogy egymásba tud tenni tárgyakat, sőt mindig keresi a lehetőséget, hogy egy tárolóba (a legtöbb esetben a kukába) beledobjon, elrejtsen különböző tárgyakat.

Ismerős tárgyak, képek – Ebben a korban kezd el igazán érdeklődni a képek, fényképek iránt. Ilyenkor már képes felismerni az ismerős tárgyakat és személyeket. Sőt rámutathat néhány tárgyra, mikor megkérdezzük, hogy „hol van a…?”.

Tükörkép – Ez alatt az idő alatt a gyerekek rájönnek, hogy amikor tükörbe néznek, önmagukat látják, és nem valamilyen más gyereket. Javul a mélység érzékelése, valamint a közeli- és távoli fókuszálás képessége is.

Játékötlet:

1. A szem-kéz koordinációt, illetve az egymásba pakolást tökéletesen tudjuk támogatni formabedobó játékokkal, amik a finommotorikát is fejlesztik.
2. Biztosítsunk számára olyan hétköznapi tárgyakat, amiket szét tud szedni, majd összerakni, mint például a cumisüvegnek a kupakja és maga a cumisüveg.

Felállás – Ebben a korban a gyermek gyakran húzza fel magát álló helyzetbe bútorok segítségével, az idő múltával pedig már bútorba kapaszkodás nélkül is megteszi ugyanezt.

Járás – Először csak pár lépést fog megtenni segítség nélkül, amit aztán egyre többször gyakorol a nap folyamán, míg el nem sajátítja teljesen az önálló járást.

Irányváltoztatás – Mikor a járást már magabiztosan tudja végrehajtani, képes lesz megváltoztatni az irányt járás közben, anélkül, hogy elesne.

Hajolás – Megfigyelhetjük, hogy álló helyzetből képes lehajolni tárgyakért, hogy felvegye azokat, majd egyensúlya elvesztése nélkül visszatérhet álló helyzetbe.

Játékötlet:

1. Szerezzünk be egy nagyobb labdát, ha eddig még nem került volna erre sor. A labda ugyanis lehetővé teszi, hogy együtt játszunk a picivel és közben figyeljük fejlődő képességeit.
2. Ha nincs otthon, akkor vegyünk egy kisebb kosarat és labdákat. Alakítsunk ki számára egy „pályát”, majd tegyünk a „pálya” kezdetéhez egy kisebb labdát, amit a „pálya” végéhez kell vinni egy kis kosárban, amit adunk neki a kezébe.

Pakolás – Ahogy azt a látásnál is írtam, ebben a korban a gyermekek iszonyatosan érdeklődnek a pakolás iránt. 2-3 tárgyat is akár már egymásba pakolnak.

„Pozíció” séma – Megfigyelhetjük, hogy 2-3 kockát elkezd egymásra helyezni, de nem csak a kockákkal teszi ezt meg, hanem különböző tárgyaknak a tetejére egy bizonyos pozícióba helyez el tárgyakat.

Mutatóujj izolálása – A neve talán bonyolultnak tűnik, de mindenkinek ismerős a kép, mikor a gyermek mutatóujjal mutat bizonyos tárgyakra és cselekvésekre, amivel különböző igényeit fejezi ki.

Mature Pincer fogás – Ez a fogás is a 12 hónap körül alakul ki, mikor a gyermek a mutató- és hüvelykujját használja különböző tárgyak, ételek felvételéhez. Illetve ennek segítségével tud később evőeszközt használni az étkezéshez. (Általában először a kanál használatára kerül a sor.)

Játékötlet:

1. A pozíció séma támogatására a legjobb egy toronyépítő, amit forma és szín szerint is el tud rendezni, valamint nem csak egymásba, hanem egymásra is tudja pakolni.
2. Ugyan nem kifejezetten játék, de szerezzünk be különböző konyhai eszközöket, amit a pici is tud önállóan használni: kanál, pohár, „babakés”… Ki mondta, hogy az evés nem lehet számára élvezetes tevékenység?