Kognitív fejlődés

A babatornázó lehetővé teszi a baba számára, hogy megtanulja az ok-okozati alapokat. A 6 hét és 4 hónapos kor közötti időszakot, Piaget pszichológus kutatása alapján, az elsődleges cirkuláris reakciók jellemzik, vagyis a csecsemő számára kellemes mozgást ismételget (lábaival rúgkapál, kezét emelgeti) minden cél nélkül. Ezután, körülbelül 4-8 hónap között a csecsemő belép a következő szakaszba, amit másodlagos cirkuláris reakciónak nevezünk. Ilyenkor a pici már szándékosan hajt végre műveleteket és akár meg is ismétli őket, mert szórakoztatónak találja azokat. Ez a készség azért fontos, mert ez a logika, illetve az ok-okozati összefüggés megértésének kezdete. A babatornázó megkönnyíti ezt az ok-okozati megértést azáltal, hogy különböző szenzoros lelógó játékot, rúgással, ütéssel, húzással „aktiválni” tud, tehát ezek a tárgyak/ játékok reagálnak a cselekedeteire, ami arra ösztönzi őt, hogy újra és újra megismételje a cselekvést.

Vizuális képesség

A pici körülbelül 5 hónapos koráig a szemét használja az elsődleges információforrásként a világról és annak működéséről. Születéskor és azt követően néhány hétig a csecsemő látása gyenge. A látóideg éretlen, és a retina központi része (ahol élesség és szín látható) alulfejlett. Az agy idegsejtjei, amelyek 4-14 hetes korban reagálnak a vizuális bemenetre, különösen érzékenyek a világos-sötét területekre, az eltérő formákra és a mozgásra. Az élet második hónapjában a baba szeme vonzódik az élekhez és a szegélyekhez, amelyek elválasztják a fényt a sötét képektől. A gyermek agya elkezdi kódolni ezeket a különböző típusú éleket, hogy később felhasználhassa őket a fontos környezeti jellemzők felismeréséhez és társításához. A csecsemő 4 hónapos kora körül elkezdi kialakítani a mélységérzékelést, ami egybeesik a szándékos ok/okozati cselekvések fejlődésével.
Ezeket a fejlődési fázisokat pedig különböző kontrasztos forgókkal, szenzoros ’játékokkal’ (a babatornázóra felakasztva) szuperül lehet támogatni.

Fogási- és elérési készségek

A pici születésekor fogási és elérési készségeit reflexek uralják, ami azt jelenti, hogy stimuláláskor a pici automatikusan egy bizonyos módon reagál, és valójában semmilyen irányítást nem tud gyakorolni felette. Így először reflexszerűen fogja megfogni a babatornázóról lelógó stimuláló „eszközöket”, de ahogy tartja azt vizuálisan megérti, hogy mit tart, valamint felismeri az ok-okozati következményt, miközben azokat rázogatja. 5-6 hónapos kor körül pedig már önkéntesen fogja meg a lelógó tárgyakat.

A fogási reflex mellett jelen van az aszimmetrikus tónusos reflex is, ami annyit takar, hogy mikor a baba a fejét oldalra fordítja, azonos oldali felső végtagját szintén kinyújtja, az ellenoldalit pedig behajlítja. Ez a reflex előmozdítja a kéz-szem koordináció fejlődését. A babatornázó ösztönzi a csecsemőt arra, hogy ezt a reflexet használja miközben a hátán fekszik. Mire ez a reflex „eltűnik” (6 hónapos kor körül), a csecsemőnek képesnek kell lennie arra, hogy karjait kontrolláltan tudja mozgatni, ez pedig összefügg az ok-okozati kognitív megértésével.

A reflexív képességek mellett a babatornázó elősegítheti azon képesség fejlődését, ami azért felel, hogy a csecsemő a két kezét háton fekve teste középvonala fölé emelje, miközben tart egy tárgyat (1-3 hónapos kor körül), vagy két kézzel nyúl egy tárgyért, ami a teste közepe felett lóg (4-5 hónapos kor körül). Ez a képesség, hogy a csecsemő mindkét kezét a teste függőleges középvonalához emeli szuper fontos képesség a csecsemő fejlődésében! Ez ugyanis erősíti a jobboldali és baloldali egykéreg közötti idegrostokból álló köteget, a kérgestestet (corpus callosum), ami lehetővé teszi a két féltek közötti információcserét. Ez későbbiekben a kúszásnál és a kétkezes koordinációnál, a kézuralomnál játszik nagy szerepet. Emellett a babatornázóval gyakorolhatja ezen függőleges középvonal keresztezését, átlépését.