Életük első két évében a csecsemők egyre összetettebb módon fedezik fel a környezetükben lévő tárgyakat. Kezdetben csupán egyetlen tárgyat és annak egy adott tulajdonságát térképezik fel, később azonban más tárgyakhoz és felületekhez viszonyítva vizsgálják már azt meg, és ezzel a komplexebb felfedezéssel következtetéseket vonnak le a tárgyak tulajdonságairól, szenzoros információkat szereznek a különböző viszonyaikról. Itt annak is jelentősége van, hogy a felfedezés kézzel történik, mert ez fejlettebb tárgyismeretet eredményez az eszközhasználatban és a tárgyépítésben. A tárgyak egymásba, egymásra rakása, valamint egymáshoz illesztése különbözik az olyan tárgyi manipulációktól, mint a dörömbölés, rázás vagy szájba vétel, mert ez a fajta kézi manipuláció a tárgyak helyeinek és egymáshoz való viszonyításának összetettebb felfedezését igényli.
Miért is fontos a tárgyépítés?⠀
A tárgyépítési készség megjelenése két okból is nagyon fontos a koragyermekkori fejlődésben. Először is, a tárgyépítés az a kezdeti eset, amikor valami új dolgot hozunk létre különböző alapanyagokból, amelyek külön egyedi tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Egy újonnan létrehozott szerkezet azonban szintén egyedi jellemzőkkel és tulajdonságokkal rendelkezik, amely ugyan tükrözi az egyes komponenseinek néhány tulajdonságát, de új tulajdonságokat is felfedhet, amelyek az egyes komponensek kombinációjának eredményeként jönnek létre. Például az építőkockák egymásra rakhatók, hogy új alakzatot vagy tornyot hozzanak létre. A torony egyes alkatrészei, tehát a kockák, kemények, tartósak és könnyen szállíthatók akár kézben is. Az újonnan létrehozott torony azonban magas és vékony, gondosan összeállított, nehezen szállítható és könnyen megsemmisül.
Másodszor, a felépített alakzatok új információkat tárhatnak fel a különböző formák létrehozása vagy lebontása révén. Az építés sikere vagy akár kudarca megmutatja a tárgy elhelyezésének és a térben való elhelyezkedésének fontosságát. Például, amikor az éptőkockákat toronyba rakjuk, egy csecsemő információt gyűjt a kockák térbeli helyéről a toronyhoz viszonyítva, függetlenül attól, hogy a kockákat sikeresen egymásra rakja, vagy a torony összedől.
Ezenkívül egy csecsemő más formát hozhat létre mikor belül üres kockákat tesz egymásra vagy egymásba. A fészkelő kockák egymásba helyezése kicsi, réteges szerkezetet hoz létre, míg azok egymásra rakása nagyobb, toronyszerkezetet hoz létre. A csecsemők hasonló módon tapasztalják meg a felületek milyenségét, hiszen különböző hangot ad ki a kocka, amikor egy puhább vagy egy keményebb felületre esik.
A tárgyépítési készség három manipulációja
Kezdjük ez első ilyen manipulációval: a tárgyak egymásra rakása. Ez magában foglalja azt, amikor egy tárgyat egy másik tárgy tetejére helyezünk. Ez is, mint minden más készség, fokozatosan kerül elsajátításra. A csecsemők 15% -a helyez egy kockát egy másik kocka tetejére 10 hónapos korukban. Nagyjából fél évvel később a kisgyermekek több mint 75% -a képes két kockából álló tornyot építeni, míg 50% -uk 18 és 25 hónapos korukra öt- és nyolctömbös tornyokat épít.
A másik ilyen manipuláció: a tárgyak egymásba rakása. A tárgyak tulajdonságainak és jellemzőinek megértése a ’fészkelés’ egyik legfontosabb sajátossága, amikor az egyik tárgy egy másik tárgy belsejébe kerül. A csecsemők életük első évének vége felé kezdik felfedezni a dolgok egymásba helyezését. Ebben a korban figyelhető meg, hogy a gyermekek szeretnek a kukába és más konténerbe tárgyakat helyezni.
Az utolsó ilyen manipuláció: a tárgyak egymáshoz illesztése. Az illesztést úgy definiáljuk, mint egy tárgy más tárgyhoz való csatlakoztatását vagy csatolását azok tapadási tulajdonságai révén. A rögzítés ebben az esetben nem a gravitációtól függ, hanem tárgyi anyagokat (például mágneseket, tépőzárat) használ összetetteb formák létrehozásához. A tapadási tulajdonságokkal rendelkező tárgyak felfedezésével a csecsemők megismerhetik ezen anyagok egyedi jellemzőit. Az ilyen felfedezés azért olyan fontos, mert a tárgyakkal való kölcsönhatás megváltoztatja a csecsemők tárgyi megértését.
Forrás:
Baldwin D.A., Markman E.M., & Melartin R.L. (1993). Infants’ ability to draw inferences about nonobvious object properties: Evidence from exploratory play. Child Development, 64(3), 711–728.
Barret T.M., Davis E.F., & Needham A. (2007). Learning about tools in infancy. Developmental Psychology, 43(2), 352–368.
Bourgeois K.S., Khawar A.W., Neal S.A., & Lockman J.J. (2005). Infant Manual Exploration of Objects, Surfaces and Their Interrelations. Infancy 8(3), 233–252.
Bushnell E.W., & Boudreau J.P. (1993). Motor development and the mind: The potential role of motor abilities as a determinant of aspects of perceptual development. Child Development, 64(4), 1005–1021.
Casasola M., Bhagwat J., Doan S.N., & Love H. (2017). Getting some space: Infants’ and caregivers’ containment and support spatial constructions during play. Journal of Experimental Child Psychology, 159, 110–128.
Hayashi M., & Matsuzawa T. (2003). Cognitive development in object manipulation by infant chimpanzees. Animal Cognition, 6, 225–233.
Iverson J.M. (2010). Developing language in a developing body: The relationship between motor development and language development. Journal of Child Language, 37(2), 229–261.
Keen R. (2011). The development of problem solving in young children: A critical cognitive skill. Annual Review of Psychology, 62, 1–21.
Lifter K., & Bloom L. (1989). Object knowledge and the emergence of language. Infant Behavior and Development, 12(4), 395–423.
Lockman J.J. (2000). A perception-action perspective on tool use development. Child Development, 71(1), 137–144.
Marcinowski E. C., Nelson, E., Campbell J. M., Michel G. F. (2019): The Development of Obejct Contruction from Infancy through Toddlerhood. Infancy, 24(3), 368-391.
Marcinowski E.C., Campbell J.M., Faldowski R.A., & Michel G.F. (2016). Do hand preferences predict stacking skill during infancy? Developmental Psychobiology, 58(8), 958–967.
Morgante J.D., & Johnson S.P. (2011). Infants’ perception of object-surface interplays. British Journal of Developmental Psychology, 29(part 4), 999–1005.
Needham A. (2000). Improvements in object exploration skills may facilitate the development of object segregation in early infancy. Journal of Cognition and Development, 1(2), 131–156.
Pieraut-Le Bonniec G. (1985). From visual-motor anticipation to conceptualization: Reaction to solid and hollow objects and knowledge of the function of containment. Infant Behavior and Development, 8(4), 413–424.
Ruff H.A. (1980). The development of perception and recognition of objects. Child Development, 51, 981–992
